Születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából szülővárosában, Karcagon emlékeztek meg Mándoky Kongur István nyelvészről, turkológusról, akit nemcsak a nagykunsági városban, hanem a közép-ázsiai országokban is rendkívüli tisztelet övez. A megemlékezés elején a város vezetői és a meghívott vendégek koszorút helyeztek el Mándoky Kongur István emlékművénél, majd a városházán a köszöntők és emlékbeszédek mellett levetítették az életéről szóló ,,Kun Apostol” című filmet. A rendezvényen részt vettek a türk államok budapesti nagykövetségeinek képviselői, a TÁSZ Magyarországi Képviseleti Irodát Gonda Géza és Kanat Ydyrys projektigazgatók képviselték.
Mándoky Kongur István karcagi nyelvész, turkológus születésének 80. évfordulója alkalmából az emlékezés a Múzeumparkban kezdődött, ahol F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő, a Kunszövetség elnöke szólt az 1944. február 10-én született tudós munkásságáról. ,,A Nagykunság fővárosában azok az emberek gyűltek ma össze, akik emlékeznek az őseikre, azokra az emberekre, akik nem hagyták el a múltat, a hagyományt. Most a világ egy kicsi erőközpontja lett Karcag, amely mindig is különleges hely volt, hiszen itt telepedtek meg közép-ázsiai vándorlásuk után a kunok. Azok a kunok, akiknek késői leszármazottja, Mándoky Kongur István” – mondta beszédében a képviselő. Köszöntőjében hangsúlyozta: Mándokyt a szülőföld iránt érzett mély szeretet és erős kötődés jellemezte. Egy-egy nagy útja előtt, vagy éppen onnan visszatérve mindig hazalátogatott Karcagra. Halála után szülővárosa emlékművet állított neki. Hozzátette, tisztában vannak vele, hogy a türk nyelvű népek, így a magyar is, számon tartja őseit hetedíziglen, vagy még tovább. Ez mutatja, hogy valami kapocs van a ma élő ember és az ősök között. Egy olyan kapocs, amit kézzel nem lehet megfogni, csak legbelül a szívnél lehet érezni, s van olyan ember, akinek talán erősebb ez az érzés. Mándoky Kongur István ilyen ember volt. Már gyerekként valami vonzotta Közép-Ázsiába.
„Lesznek még olyan ifjak, mint amilyen Karcag szülötte, Mándoky Kongur István volt, aki testben, lélekben összeköti a testvéreket, a rokonokat, a türk nyelvű népeket. Hajtsuk meg a fejünket egy olyan híd pillére előtt, amely mindkét parton tartja a hitet, a rokonságot és a testvériséget. Hajtsunk fejet Mándoky Kongur István karcagi tudós emléke előtt” – kérte a jelenlévőket F. Kovács Sándor. A megemlékezés után az esemény konferenciával folytatódott a Városháza dísztermében, ahol Szepesi Tibor polgármester köszöntő szavai után Bartha Júlia etnográfus elmondta a kun miatyánkot, majd felolvasta Vásáry István professzor levelét, amelyben az általa kun apostolnak nevezett Mándoky Kongur Istvánról emlékezett meg. Horváth László tiszteletbeli kazak konzul is szólt a fiatalon, 48 éves korában elhunyt tudósról, akinek munkásságát, kutatási eredményeit Bartha Júlia ismertette. Mint elhangzott, Mándoky a karcagi technikumban érettségizett, első török nyelvkönyvét az etnográfus Szűcs Sándortól, a Nagykun Múzeum akkori igazgatójától kapta. Az élő türk nyelveket a kunmadarasi szovjet laktanyában a katonákkal összebarátkozva tanulta meg. A kunsági puszták kesernyés szavú fiát, ahogy Torma József nevezte, a budapesti egyetemen Németh Gyula professzor atyai szeretete irányította. Az egyetem elvégzése után az Országos Széchenyi Könyvtár, majd a Kőrösi Csoma Társaság munkatársa volt, 1970-től a Magyar Tudományos Akadémia Belső-ázsiai Kutatócsoportjában dolgozott. A turkológia hagyományos területein belül a honfoglalás előtti török-magyar kapcsolatok, a magyar őstörténet foglalkoztatta. 1965-től évente járt gyűjteni a romániai és bulgáriai Dobrudzsába, a Duna mellékén élő tatárokhoz. Kutatásai eredményeit publikálta. Felkereste a Mongóliában élő türk kisebbségeket, gyűjtötte a kazakok és a tuvák nyelvét, szokásaikat, népköltészetüket – sorolta Bartha Júlia, aki szerint Mándoky kazakok és tatárok között végzett nyelvjárási és néprajzi gyűjtése nagyban hozzájárult számos magyarországi kun nyelvemlék megfejtéséhez és még számtalan terve volt, ami korai halálával nem valósulhatott meg. Halála után szülővárosa emlékművet állított neki, az igazi emlékmű mégis az, hogy amit életében eltervezett: a Kunság és Kazakisztán közötti eleven kapcsolat, az holta után megvalósult és ma is él.
„Ma, amikor ismét Kelet felé fordulunk, jusson eszünkbe, hogy élt egy kunsági tudós, aki kitaposta azt az ösvényt, amelyen ma is elindulhatunk a tudomány, a gazdaság és a politika útján, legyen emléke áldott”– fogalmazott dr. Bartha Júlia. A Mándokyról szóló Kun Apostol című filmet vetítése előtt Somfai Kara Dávid ajánlotta az emlékezők figyelmébe. A filmben magyar és kazak barátai, tudóstársai mutatták be a Mándoky-örökséget. A film után Khinayat Babakhumar, a Debreceni Egyetem doktorandusza szólt az általuk kiadott Mándoky könyvekről, majd eljátszott dombrán egy Mándokytól tanult kunsági népdalt. Az eseményt állófogadás zárta.
