Dr. Hóvári János nagykövet,
a Türk Tanács budapesti Képviseleti Irodája vezetőjének beszéde
a HCCI, HEPA és a TCCI
által szervezett kerekasztal megbeszélésen
Budapest
2021. szeptember 23.
Őexcellenciája Vargha Tamás Államtitkár Úr,
Szabó Kristóf Főtitkár Úr,
Őexcellenciája Rifat Hisarcıklıoğlu,
Tisztelt Küldöttek,
Hölgyeim és Uraim!
Szeretném kifejezni hálámat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (HCCI), a Magyar Exportfejlesztési Ügynökségnek (HEPA), a Türk Tanács Titkárságának, valamint a Türk Kereskedelmi és Iparkamarának (TCCI) azért, hogy megrendezte ezt az aktuális eseményt.
Ezt az üzleti találkozót akkor tartjuk, amikor a folytatódó globális pandémia miatt jelentős számú korlátozás van még érvényben. A mai kihívást jelentő időszakban ennek a kiemelkedő rendezvénynek a szervezésben részt vevő felek kemény munkája és kitartása olyasmi, amit csodálnunk kell, és ami egyúttal az országaink közötti erős kapcsolatokról tanúskodik.
Magyarország a szívében mindig is közel érezte magát a Türk világhoz. Ez a tény a történelmünkből eredeztethető. A származásunkból következik, hogy a rokoni és nyelvi kapcsolatokon, valamint a közös történelmi örökségünkön keresztül könnyen tudunk kapcsolódni a türk népekhez. Mindez jól megfigyelhető a kiemelkedő tudósok írásaiban is.
Az, hogy a türk világgal szoros együttműködésre törekszünk ugyancsak betudható a „Keleti Nyitás” politikájának, ami több mint egy évtizede a magyar külpolitika vezérelve. A kemény munka és erőfeszítések gyümölcse volt az, hogy 2019-ben megnyílt a Türk Tanács magyarországi Képviseleti Irodája.
A Képviseleti Irodának számos kulcsfontosságú célkitűzése van: megkönnyíti az együttműködést a Tanács és az európai intézmények, például az Európai Unió és a Visegrádi csoport között; feléleszti és előmozdítja a magyar–türk örökséget; feltárja azokat a módokat, amelyeken fokozható a Türk Tanács tagállamai és a megfigyelők közötti gazdasági együttműködés.
A Türk Tanácson belüli együttműködés gerincét a gazdasági együttműködés képezi. A maguk kétmilliárd dollárt kitevő GDP-jével és 180 millió lakosával, továbbá a központi földrajzi fekvésükkel, a Türk Tanács tagállamai a lehetőségek széles skáláját kínálják a régión belüli gazdasági együttműködés fokozására és a globális gazdasági fejlődéshez való hozzájárulásra.
Az elmúlt három évben a Türk Tanács történelmének a legintenzívebb és legtermékenyebb időszakát élte meg. Üdvözöljük, hogy az elmúlt években a gazdaság egyes területein megerősödtek a magyar–türk kapcsolatok. Tizenegy év alatt, az együttműködésünk 2009-ben történt kezdete óta, a Türk Tanács országaiba megvalósult magyar kivitel 77 százalékkal nőtt.
Időközben a kereskedelmi forgalom megduplázódott. 2021-ben a türk nyelvű országokba történt magyar kivitel 44 százalékkal növekedett. Amennyiben a türk országokból Magyarországra érkező behozatalt tekintjük, azt látjuk, hogy az 2009 óta 159 százalékkal emelkedett. Ennek okán hazánk arra törekszik, hogy a térség országaival valamennyi területen, de különösen a gazdaság és a kereskedelem terén, sokoldalú és intenzív kapcsolatokat létesítsen.
Azonban néhány kihívás is előttünk áll. Az ENSZ Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a közelmúltban készült tanulmánya rávilágít arra, hogy a Türk Tanács tagállamaiban, ahol ez természetes jelenség és rutinszerű állapot, aszályok fordulnak elő. A jelentés megállapítja, hogy az éghajlatváltozás, az ember okozta nyomás súlyosbítja az aszályt, és ezen országok vízellátását veszélyezteti. Az elveszett mezőgazdasági termelés jelentette közvetlen gazdasági kárt 800 millió dollárra becsülik. A veszteség valamennyi országban, de különösen a közép-ázsiai országokban súlyos volt. Az aszály arra késztette a kormányokat és a nemzetközi szervezeteket, hogy a térségben javítsák az aszály kockázataira való felkészültséget, illetve annak a kezelését.
Hölgyeim és Uraim!
Közismert, hogy Magyarországnak régi hagyománya és tudása van vízgazdálkodás terén, valamint magasan fejlett vízi infrastruktúrával rendelkezik. A víz mindig is kiemelkedő prioritást élvezett a magyar két- és többoldalú külkapcsolatokban. Tekintettel az e területen meglévő hagyományos érdekeire és szaktudására, hazánk továbbra is arra törekszik, hogy tevékenyen részt vegyen a nemzetközi vízpolitika alakításában.
Mi több, a változatos hidrológiai kihívásoknak való kitettsége eredményeként, a vízgazdálkodás területén Magyarország történelmileg is jelentős szaktudást halmozott fel. Annak érdekében, hogy megőrizzük a vízforrásainkat, a vízgazdálkodás és szennyvízkezelés terén szigorú jogi szabályrendszert és intézményi kereteket állítottunk fel.
Ezen a területen a több évszázados hagyományokat szilárd tudományos, oktatási és képzési háttér támasztja alá. Magyarország nemzetközi együttműködésében mindig is és ma is kitüntetett szerepet játszik, hogy a nemzetközi partnerei részére összetett vízmérnöki megoldásokat tervez és kivitelez.
Mindezt figyelembe véve, hazánk teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy a Türk Tanács tagállamaival megossza a rendelkezésére álló know-how-t, a vízgazdálkodási és aszály megelőzési tapasztalatát annak érdekében, hogy a vízhiányra megoldásokat ajánljon.
Ez kétségtelenül ugyancsak pozitív hozadékkal járhat mind Magyarország, mind a Türk Tanács tagállamai számára annak felismerésében, hogy a nagyobb integráció szempontjából milyen fontossággal bír a mezőgazdasági-ipari fejlesztés. Ennek fejlesztése érdekében sorsdöntő az intézményi infrastruktúra fejlesztése és megerősítése, a szakszemélyzet technológiai képzése, a gazdálkodás, a vállalkozás és a kutatás. A kutatásban, a fejlesztésben és a technológia alkalmazásában a tudásmegosztás közös mechanizmusai elő fogják mozdítani a nemzeti kapacitások kiépítését.
Éppen ezért különleges megtiszteltetés számomra, hogy ezennel bejelenthetem – a magyar fél már meg is kezdte a szükséges munkát annak érdekében, hogy létrejöhessen az Aszálymegelőzési Intézet, amely szorosan együtt fog működni a Képviseleti Irodával és az aszálykezelés és más területeken tanácsokkal fogja segíteni a Türk Tanács tagországait.
Bizonyos vagyok afelől, hogy ez az Intézet hozzá fog járulni az erőteljes együttműködés kialakulásához, és az elkövetkező években friss hajtóerőt kölcsönöz a Magyarország és a Türk Tanács tagállamai közötti tartós partnerséghez.
Abban is biztos vagyok, hogy a mai találkozó hozzájárul majd a tag- és megfigyelő államokból érkezett vállalkozók közötti üzleti kapcsolatok megerősítéséhez, miként a magyarországi üzleti és befektetési lehetőség felméréséhez.
A mai rendezvény ugyancsak felbecsülhetetlen értékű helyszínt biztosít a részvevőknek arra, hogy fokozzák a tevékenységüket, hogy új üzleti utakra leljenek, és közös kezdeményezéseket alakítsanak ki.
Köszönöm a figyelmet!
